„A szakminisztérium nem végezte el a rá háruló feladatokat az élelmiszer-pazarlásra vonatkozó törvény esetében. A parlament kidolgozta és megszavazta tavaly ezt a rendkívül fontos jogszabályt, azonban a szaktárca folyamatosan kiskapukat keres és halasztja a törvény alkalmazási módszertanának a kidolgozását, így azt nem lehet gyakorlatba ültetni. Mi több, a jogszabály módosítására készül, amelyet nem tartok indokoltnak” – mutatott rá Magyar Lóránd, az RMDSZ Szatmár megyei parlamenti képviselője, majd hozzátette: Romániában 2016-ban szavazták meg a törvényt, amely május 21-én kellett volna életbe lépjen, azonban nem készült el az alkalmazási útmutató, amelynek hiányában nem lehet gyakorlatba ültetni.
„Romániában évente lakosonként 76 kg élelmiszer kerül a szemétbe, ezzel a mennyiséggel sereghajtók vagyunk ugyan az Európai Unióban, de így is a megtermelt étel egyharmadát dobjuk ki, annak ellenére, hogy azok nagy része fogyasztható lenne. Nem csak a háztartásokban keletkezett hulladékra kell itt gondolni, mert a fogyasztásra alkalmas étel előállítása és a fogyasztóhoz való eljuttatása során minden szinten keletkezik hulladék. Éppen ezért fontos az, hogy ki-ki a maga szintjén mindent megtegyen annak érdekében, hogy minél kisebb legyen ez a szám. Az élelmiszer-pazarlásnak ugyanis egyrészt környezetszennyező hatásai is vannak, másrészt viszont a kidobott élelmiszerek nagy része még fogyasztható lenne, amellyel ha megoldani nem is, de csökkenteni lehetne azoknak a számát – természetesen a civil szervezetek bevonásával -, akik ma Romániában nem jutnak megfelelő mennyiségű élelemhez” – magyarázta a Szatmár megyei parlamenti képviselő.
Magyar hangsúlyozta, a tavaly elfogadott jogszabály előírja, hogy az előállítási lánc minden résztvevője szintjén fel kell lépni a pazarlás ellen, de azt is, hogy a boltokban a lejárati idő előtti időszakban kedvezményes áron kell értékesíteni az élelmiszereket, valamint azt a lehetőséget, hogy ezeket az élelmiszereket támogatásként civil szervezeteknek lehessen adományozni, akik azután a megfelelő szabályok betartásával eljuttathatják a rászorulókhoz.
Magyar kifejtette, az az élelmiszer-hulladék, ami már sem emberi, sem állati fogyasztásra nem alkalmas, komposztálásra kerülhet vagy biogáz alapanyagaként szolgálhatna. Ha pedig ezután is van hulladék, akkor azt az érvényben lévő jogszabályoknak megfelelően kell megsemmisíteni, védve ezzel a környezetet.
„Elfogadhatatlan, hogy egy ilyen rendkívül nagy fontossággal bíró jogszabályt nem alkalmaznak még Romániában, olyan körülmények között, hogy az EU-ban a kilencedik a sorban a legpazarlóbb országok tekintetében” – taglalta a képviselő.